Belépek az ajtón.
Másfél éves kislányom ragyogó szemekkel fogad. Amint meglát, sugárzó mosollyal az arcán kiabálja: "Ciia!"
"Ciia, babám!", mondom, felveszem és magamhoz ölelem. Este 7 óra. Ezek a szemek, ez a mosoly feledtetik velem egy pillanatra a mindennapok gondjait. Feledtetik velem a nemzetgyilkos politikusokat, feledtetik velem a szegénységet és nyomort, az emberi sorsokat, amelyekkel nap mint nap találkozom.
Feledtetik velem az állandó fenyegetettséget, hogy a hatalom eléri célját, és vagy polgárháborút csinál, vagy államcsődöt. És feledtetik velem azt is, hogy még nem készültem fel a háborúra.
Kislányomnak óriási biztonságérzetet adhat, ahogy felkapom és átölelem. És ebből vissza is ad valamit, egy pillanatra hamis, de nagyon kellemes biztonságérzetbe ringatom magam: ahol ilyen szerető szemek és ilyen kedves, ölelő pici karok vannak, ott van még remény.
Csak egy kis időt kérek még a háború előtt, Istenem. Csak egy kis időt adj még.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Be kell vallanom, elmosolyodtam miközben olvastam soraid, szerintem nagyon jól írsz, érzelmekkel. Mire gondolsz az alatt, hogy "háború"? Világháborúra? Esetlegesen egy polgárháborúra?
VálaszTörlésAhogy hallottam, s látom leginkább a polgárháborúhoz vagyunk közel, de még van remény, hisz megannyi cselekedni vágyó ember van ebben az országban, magyar, cigány egyaránt. Elméletilet 2010-ben szétszakad az USA kb 3-4 részre, ami persze megingatja a világ hatalmi berendeződését, amit háborút hoz magával. Remélem lesz annyi eszünk, hogy rájöjjünk nem egymást ölni, hanem összefogni kellene egy jobb jövőért. De végülis, lehet nekünk az a sorsunk, hogy ezt a kört még sokszor megtegyük.
Ahogy olvastam a bekezdéseket, kicsit megfájdult a szívem, félvén attól, hogy én nem ismerhetem meg az apai üdvösséget, pont azon okok miatt, amiket fent leírtál. De úgy gondolom, nem szabad aggódni, csak mikor már kopogtat a baj. És ha már kopogtat, akkor gyorsan megoldást kell találni.
Én két kritikus pontot látok.
VálaszTörlésAz egyik időben közel van, úgy hívják, hogy országgyűlési választások. A jelenlegi parlamenti pártoknak van félnivalójuk a Jobbik erősödésétől - én bízom az előbb-utóbb bekövetkező számonkérésben.
Ezt persze tudják ők is, ezért elsősorban az MSZP részéről várható jópár meglepetés. Ennek előszelét mutatja pl. a Gárda betiltására/ellehetetlenítésére tett törvénytelen ügyészi-bírói-rendőri fellépés. Szerintem polgárháborúra játszanak.
A másik kritikus pont a gazdaság. Ha nem lenne államadósságunk, előbb-utóbb akkor is összeomlana a gazdaság. Ma Magyarországon kb. 1 millió ingyenélő (segélyes, indokolatlan rokkantnyugdíjas stb. és gyerekeik) él. A szaporodási rátájuk nagyon magas, átlag 6 gyerek van egy családban, azaz 20 évente háromszorozódnak. Magyarul 20 év múlva 3 millió ingyenélő lesz. A gazdaság már most sem bírja, de pár év múlva teljesen át kell alakítani, és akkor gondok lesznek. Aki úgy szocializálódott, hogy nem kell dolgozni, de a "segély az jár", az elmegy majd rabolni, mikor (forrás híján) megszüntetik a segélyt, vagy mikor összeomlik a gazdaság. Márpedig sok száz ingyenélő bandákba verődve járja az országot, gyilkol és rabol... a legvéresebb lehetséges polgárháború. És itt van a nyakunkok.