Energia

A magyar nyelvben szinte mindenre van szó.
Mindenre, ami mozgással kapcsolatos, mindenre, ami tárgyakkal vagy bármilyen tevékenységgel kapcsolatos. Egy valamire nem találtam: az "energia" szónak nincs magyar megfelelője.

Kaptam egy ihletet, miszerint az "energia" mint olyan nem is létezik. Illetve létezik, de létezése oly mértékben egyértelmű, hogy nincs rá szó. Az "energia" ugyanis nem a miénk. Nem az enyém s nem a Tiéd.

Az "energia" kívülről jön.
Gondolj csak bele: van, amikor alig bírsz kikelni az ágyból. Van, amikor a munkáddal szépen haladsz, hatékony vagy, és van, amikor csigalassúnak tűnik minden, és "nincs hozzá erőd", vagy "nincs hozzá energiád". Az energia meghatározása (definíciója) a fizika szerint: erő szorozva a megtett úttal. Ergo megkapom az erőt, ha az energiát elosztom a megtett úttal... Ezért mondják sokan, akik nem tudnak megvalósítani valamit, hogy nincs energiájuk rá. Pedig valójában erejük nincs rá, mert az a bizonyos energia (ami ugye nem az adott emberé, hanem kívülről jön), nem áll rendelkezésre, vagy pillanatok alatt elfogy. Mint amikor nincs üzemanyag az autóban. Ha emiatt nem tud menni, vagy csak kis távolságra jut el, az nem az autó tulajdonsága!

Nem egyszer megtörténik, hogy olyan kitartó vagyok valamiben, mint ha az életem múlna rajta. És ez általában meg is hozza a gyümölcsét. És olyan is van, hogy egyszerűen "nem bírom a nyomást", és félreteszek mindent, sarokba vágom a szerszámot stb. És nem kellene sok hozzá, hogy folytassam. De nincs meg az a kicsi "energia".

Ha azt feltételezzük, hogy az energia a Világegyetemből jön (mondjuk Isten által, de nevezhetjük Gondviselésnek vagy bármi másnak), akkor viszont egyértelmű, hogy nem kell rá szó. Ha ugyanis azt mondjuk, hogy "nem volt hozzá erőm", az egyben azt is jelenti, hogy nem kaptam hozzá külső forrást, amivel a belső erőmet tápláljam. És ez nyilván nem ok nélküli.

Nincs szükségünk az "erergia" szóra. A "hihetetlen ereje van", vagy az "óriási szívóssággal végezte munkáját", stb. bőven kifejezik, hogy valaki épp bőven kap belőle - a "nincs ereje semmire", a "maga alatt van" stb. pedig épp az ellenkezőjét: valamiért zárva vannak a "csapok".

Fentiek egy spiriuális eszmefuttatást jelentenek. A tévedés jogát fenntartom. :)

Február 3. Új időszámítás kezdődött.
Novorussia (vissza)támad.
Én nem teszem.
Még csak nem is védekezek. Kikerülöm a támadást. Aikido a virtuális térben.
Nincs sok választásom. De nem baj. Egyre sebesebben sodor az ár, egyre vadabbul rángat a folyó. Most úgy tűnik, hogy ha nyugodt maradok, és csak néha "segítek rá" az árra, sok minden megvalósul, ami korábban elképzelhetetlen volt.

Úszok az árral. Kicsi lapátolások, kicsi útvonal-módosítások. Csak hogy a zátonyokat elkerüljük.

Béke veled, Bársonyfüles. Ott is vagyok a Te területeden és nem is vagyok ott. Nem háborúzok, mégis háborúnak tekinted a passzivitásom. Nem baj. Járod az utad, járom az utam. Tudom, igen, én lettem bársonyfüles nemrég. Elvettem valamit? Nem. A bohócos kanalak tudnak mindent. Talán még a betonkeverőt is látták elhúzni a vadludakkal, "V" alakzatban...

A háborúról ennyit:
A modern korban:
- Nincsenek győztesek.
- Ergo csak vesztesek vannak.
- Jobb esetben csak veszteség (jobb eset csak akkor lehet, ha van közös szándék a veszteségek minimalizálására...)